Új alaptanterv, nyolcévente egy év tanulmányi szünet a pedagógusoknak, az óraszámok, az osztálylétszámok és a tananyag mennyiségének csökkentése, a tanári fizetések emelése – többek között ilyen ígéretek hangoztak el azon a miniszterelnök-jelölti vitán, amelyet a Független Diákparlament szervezett. És amelyre Orbán Viktor nem ment el.
Bár jogsértő az Eötvös Káros Intézet állásfoglalása szerint, hogy iskolák tanulói, tanárai részt vegyenek önkormányzati rendezvényeken és ünnepségeken, mégis minden második iskolával előfordul hasonló.
A KDNP-s képviselők háromnegyedének, a fideszesek kétharmadának nincsen nyelvvizsgája, a DK soraiban pedig csupán egy nyelvvizsgás képviselő ül.
Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.
